Témacsoportok

2012. október 12., péntek

A Few Well-Chosen Words Pay the Fare for Some

A NYTimes-ban megjelent interjú Peter V. Handal-lal a Dale Carnegie Training ügyvezető igazgatójával a nyilvánosság előtti beszédkészségek fejlesztésének fontosságáról.


That white-knuckled flier sitting across the aisle muttering anxiously may well have a case of fear of flying. But it may also be a case of fear of public speaking.

Consider that there are many thousands of corporate and professional meetings, trade shows, conventions, conferences and other events every year, and that the meetings business has been growing, domestically and internationally. And just about every one features a selection of public speakers. My guess is that most flights include at least one business traveler headed somewhere to give a speech of some kind.

“I never really thought of it that way, but obviously that’s the case,” said Peter V. Handal, the chief executive of Dale Carnegie Training, a company that provides training in communications and leadership skills.

Public speaking is, of course, a basic requirement in many jobs, from the pulpit to the front office. But it’s also a thriving business that provides employment, or extra income, to thousands of people from all parts of life who travel for speaking engagements that can pay from $1,500 or so to well over $200,000 just to talk for an hour or so.

Over $200,000 for a speech? Well, that’s about what Bill Clinton averaged per speaking engagement in 2011, when he made a total of $13.4 million for 54 paid speeches, according to a CNN analysis based on financial disclosure statements filed by Secretary of State Hillary Rodham Clinton.

Nor is Mr. Clinton alone in the top niche of highly paid speakers. Just among English speakers, the ranks of those who command $100,000 or more for a speech (plus first-class travel expenses) include Rudolph W. Giuliani, Sarah Palin, Oprah Winfrey, Alan Greenspan, Al Gore, Richard Branson and many others.


A teljes cikk elolvasható a NYTimes weboldalán

2011. december 21., szerda

Az üzleti sikerek 7 titka


Hét olyan kritikus terület van, ahol meglévő képességeink nagyban befolyásolják üzleti sikereinket vagy kudarcainkat. Minél inkább elmélyítjük ismereteinket, készségeinket az adott témákban, annál jobb döntéseket és ezáltal jobb eredményeket fogunk elérni.

Mi egy vállalkozás célja? Sokan azt gondolják, hogy egy vállalkozás megalapításának a célja a profitszerzés, de ez téves megközelítés. Egy biznisz valódi célkitűzése, az ügyfelek megszerzése és megtartása! Időnk, költségeink és erőfeszítéseink legalább 50 %-át arra kellene fordítanunk, hogy minden elképzelhető módon ügyfeleket szerezzünk.

Üzleti sikerünk meghatározó mértékegysége ügyfeleink elégedettségi mutatója. Cégünk képessége, hogy ezt a mutatót olyan szintre emeljük, ahol vevőink tőlünk vásárolnak, ahelyett, hogy versenytársainkat választanák, - és visszatérő ügyfelekké válnak, sőt, talán még barátaiknak is minket ajánlanak – a növekedés és profitnövelés valódi kulcsa.

Legfontosabb követelmény, ami alapja a vagyonépítésnek és üzleti sikereknek, hogy megtaláljuk a módját, miképpen adhatunk valamiféle extrát, pluszt termékeinkhez, szolgáltatásainkhoz. A legbiztosabb módja a növekedésnek, profitabilitásnak a hozzáadott érték megteremtése.

A mindennapi életben, munkában és egy vállalkozásban is igaz, hogy egyenes arányosság áll fenn hozzájárulásaink és hozamaink között. Tehát, ahogy mondani szokták, az élet nem más, mint adás és vétel. Más szóval, minél inkább hozzájárulunk ügyfeleink, vevőink sikereihez, hasonló módon ők is ezt fogják tenni velünk.

A nyerő stratégia, amit gyakorolnunk kell rohamosan változó világunkban és az egyre növekvő versenyhelyzetekben: folyamatos fejlődés az üzleti és személyes világunkban egyaránt. Miként egy híres labdarúgó edző mondta egykoron: „Ha nem fejlődsz, akkor visszafejlődsz”.

Minden vállalkozás motorja az értékesítés. A Dun&Bradstreet nevű cég végzett egy kutatást, több ezer olyan céget megvizsgálva, akik tönkrementek az évek során, és végeredményként megállapították, hogy az első számú kiváltó oka a kudarcnak, a „gyenge” értékesítési teljesítmény volt. Kicsit mélyebbre ásva a témában, azt is megállapították, hogy fordított értelemben is igaz, kimagasló értékesítési munka eredményezi a kiugró teljesítményeket is. Minden más, csak magyarázkodás.

Melyik mutatószám lehet meghatározó egy cég életében? Ez nem más, mint a cashflow. Olyan a cashflow egy vállalkozásnak, mint vér az emberi agynak. Minden tevékenysége a cégnek működhet hatékonyan, de ha a cashflow bármilyen okból „elzáródik”, a vállalkozás belehal, és néha álmában.

Nagy György

Vezető tanácsadó - Tréner
Dale Carnegie Magyarország

György diplomáját a Szolnoki Főiskolán Közgazdász szakon szerzi. Tanulmányai befejeztével 15 évet dolgozik a szállodaiparban, ahol karrierje a ranglétra aljáról egészen szállodavezetői pozícióig emelkedik. Munkája során az értékesítés és különböző területek irányítása volt a feladata. Az elmúlt években egy pénzügyi tanácsadó és oktató cégnél előadás szervező és oktatóként tevékenykedik.

György a Dale Carnegie értékesítési és prezentációs mesterkurzusainak a trénere. Beszélt nyelvek: angol, német, olasz, francia.,

2011. november 23., szerda

Hogyan győzzük le a halogatást – vagy még ráér!?

„Amit ma megtehetsz, azt megteheted holnap is” – tartja egy új keletű bölcselet :-). Azok számára, akik ideológiát keresnek ahhoz, mit miért ne tegyenek. Csupán egy kellemetlen része van ennek a hozzáállásnak, hogy senki nem fogja megtenni helyettünk.

Tehát csak egy „kényelmetlen” módon győzedelmeskedhetünk az „ej, ráérünk arra még” megközelítésen, ha azonnal nekifogunk az aktuális feladatnak, ami a listánkon soron következik, még ha nehéz is kiadni magunknak a parancsot: csináld meg most! Szerencsére ezt a viselkedést olyan könnyű szokássá változtatni, mint amilyen könnyen megszoktuk az ellenkezőjét.

Néhány dolog, amit meg kell tanulnunk és emlékezetünkbe vésni:

1. A most hatalma

A tegnapon már nem változtathatunk, a holnapot még nem ismerjük, tehát nem marad egyebünk, mint a MA. Ráadásul a mostani cselekedeteink alapozzák meg a holnapunkat. Ha a mai teendőket elhalasztjuk holnapra, akkor elvesztegettünk egy napot és a dolgok csak halmozódnak, ezzel frusztrálva saját magunkat.
A „MOST” egy olyan lehetőség, amikor enyhíthetünk azon a nyomáson, amit a temérdek tennivaló okoz. Ha halogatás nélkül nekikezdünk az elvégzendő feladatoknak, mozgásba hozzuk a folyamatot, akkor az apró erőfeszítések lendületet adnak és hamarosan elvégzett feladatokká válnak. Már csak fel kell gyűrni az ing ujját és rajta…

2. Nincs alkalmasabb időpont   

Hagyjunk fel az ilyen típusú mondatokkal: „Hétfőn nekifogok, megfelelő időpont a kezdéshez, hiszen a hét is akkor kezdődik”. Ez csak kifogás, amiből soha nem fogyunk ki, félelmetes találékonysággal rendelkezünk, hogy meggyőzzük magunknak, mit miért nem teszünk meg. Nincs tökéletes időzítés, a hídon is akkor kell átmenni, amikor odaértünk!

3. Az elvégzett munka jóérzéssel tölt el, komolyan

Valóban elhatároztuk, hogy legyőzzük a halogatást? Íme, egy gyakorlat, hogy megbizonyosodjunk milyen érzés nyerni: válasszunk ki egy dolgot, amit már régóta tologatunk magunk előtt. Kezdjünk el dolgozni rajta, MOST! Mihelyt nekiláttunk megbizonyosodunk róla milyen jóleső érzés megtenni, amit muszáj, ami a tudatalattink mélyén mindig is zavart minket, hiszen egy halvány lámpa világított, jelezvén, valami nincs elvégezve. Ha élvezni akarjuk ezt a sikerélményt, akkor cselekedjük rendszeresen és szokásunkká válik azonnal megtenni a soron következő lépést!

4. Ne „egyszerűsítsünk”

Ha első alkalommal nem sikerült felül kerekednünk a halogatáson, nem végeztünk el egy feladatot akkor minden alkalommal vegyük fel újra és újra az elvégzendő feladatok közé. Ez nem egy matek egyenlet, ahol mindkét oldalt osztjuk kettővel és máris csak feleannyi melónk lesz!

5. Az inverz módszer

Ha nem működik nálunk a pozitív megerősítés és még mindig képtelenek vagyunk nekifogni, akkor nézzük másik aspektusból. Gondoljunk bele milyen hatással lesz ránk az elvégzetlen munka. Zsörtölődés? Rossz értékelés? Stressz, amit a befejezetlen feladat okoz?

Bármelyik nézőpontot választjuk, egy biztos: senki nem fogja helyettünk elvégezni a mi feladatainkat! Éppen ezért fontos az azonnali cselekvés.


“Yesterday is a history. Tomorrow is a mistery. Today is a gift, that’s why it’s called present!”

Nagy György

Vezető tanácsadó - Tréner
Dale Carnegie Magyarország

György diplomáját a Szolnoki Főiskolán Közgazdász szakon szerzi. Tanulmányai befejeztével 15 évet dolgozik a szállodaiparban, ahol karrierje a ranglétra aljáról egészen szállodavezetői pozícióig emelkedik. Munkája során az értékesítés és különböző területek irányítása volt a feladata. Az elmúlt években egy pénzügyi tanácsadó és oktató cégnél előadás szervező és oktatóként tevékenykedik.

György a Dale Carnegie értékesítési és prezentációs mesterkurzusainak a trénere. Beszélt nyelvek: angol, német, olasz, francia.,

2011. november 8., kedd

3 lépés, ami segít megőrizni motiváltságunkat

Gondolom sokan jártunk már hasonló cipőben, amikor eldöntöttük, ez a cipő sportcipő lesz és nekifogunk az intenzív testmozgásnak, például egy maratoni futásnak. Megvettük a kényelmes, márkás csukát, kikerestük kedvenc zenéinket, feltöltöttük egy hordozható lejátszóra és megterveztük az útvonalat lakóhelyünk környékén.

Aztán egy hónap múlva a cipő még érintetlenül a dobozában hevert, kedvenc zenéink pedig lassan megunt slágerek lettek. Volt egy pont, amikor nagyon motiváltak voltunk, de hirtelen semmivé lett.

Mit is tegyünk, hogy ne járjunk úgy, mint az a bokszoló, akinek az első menet előtt már bedobják a törölközőt!? Hogyan őrizzük és tartsuk lelkesedésünket, hogy megőrizzük motiváltságunkat minden kihívás ellenére.

1. Ismerjük Önmagunk

Az első tanulság, amit a fenti esetből le kell szűrnünk, hogy azt hittük, egyedül felkészülhetünk egy maratoni futás szintű megmérettetésre. Legtöbbünk sokkal könnyebben boldogul csapatban, ahol a közös program ösztönöz a kimagasló eredmény elérésére és az egészséges versenyszellemet hozza ki belőlünk. Ráadásul kaphatunk hasznos támogatást másoktól, akik ugyanazért a célért küzdenek. Miután maga a cél nem volt eléggé ösztönző számunkra, ezért az eredmény kiszámítható volt.

Legfontosabb dolog, megismerni önmagunkat, megtalálni az a lelkesítő célt, amiért küzdeni akarunk, ami lázba hoz. Olyan célok kitűzése, amelyek nem egyeznek természetes valónkkal, bizonyosan a motiválatlanság áldozataivá válnak.

2. Maradjunk a valóság talaján

Annak, aki rendszeresen nem fut, nincs edzésben, túl távoli cél egy maratoni futóversenyen való részvétel álma. Gyakran a kudarcok legfőbb oka, hogy csak a végcélra koncentrálunk, ami olyan távolinak tűnik. „Megmozgatnám azokat a távoli hegyeket, csak ezt a dombot vinné el előlem valaki!”. Pedig senki nem fogja a dombot megmászni helyettünk, csak azon keresztül vezet az út. Tehát „bontsuk” le a hegyet apró dombokra és így azonnal egyszerűbbé válik az utunk, ha csak mindig a következő, teljesíthető célra koncentrálunk.

3. Vállaljuk a felelősséget

Bármennyire is könnyebb egy csapat részeként akár futóversenyen részt venni (gondoljunk akár a váltófutásra), a saját sikerünkért vagy kudarcunkért azért mégis mi vagyunk a felelősek elsősorban. Magunknak kell foglalkoznunk a sérüléseinkkel, fáradtságunkkal egy hosszú edzés után. Nekünk kell korán kelni és teljesíteni az aznapi edzésadagot. Aztán amikor teljesítjük a távot a saját magunk „éljenzése” lesz a leghangosabb. Senki más nem képes többet segíteni rajtunk, mint amennyit mi magunk hajlandók vagyunk!


“Légy mindig nyitott a változásra. Fogadd örömmel és kezeld jól. Csak úgy fejlődsz, ha a gondolataidat és az elképzeléseidet újra és újra felülvizsgálod.” - Dale Carnegie

Nagy György

Vezető tanácsadó - Tréner
Dale Carnegie Magyarország

György diplomáját a Szolnoki Főiskolán Közgazdász szakon szerzi. Tanulmányai befejeztével 15 évet dolgozik a szállodaiparban, ahol karrierje a ranglétra aljáról egészen szállodavezetői pozícióig emelkedik. Munkája során az értékesítés és különböző területek irányítása volt a feladata. Az elmúlt években egy pénzügyi tanácsadó és oktató cégnél előadás szervező és oktatóként tevékenykedik.

György a Dale Carnegie értékesítési és prezentációs mesterkurzusainak a trénere. Beszélt nyelvek: angol, német, olasz, francia.,

2011. október 31., hétfő

Stresszről a halottak napján


Talán meglepő egy professzionális üzletfejlesztéssel és tanácsadással foglalkozó cég blog oldalán a halottak napja kapcsán írni, de mindjárt kiderül miért is történik ez meg.

A stressz aktuális szintjének mérésére egy sor neves pszichológus és kutató fejlesztett már ki különböző módszereket, az egyik leggyakrabban használt módszer ezek közül az un. Holmes-Rahe teszt.

A két pszichiáter által, a 60-as évek végén kifejlesztett tesztben egyszerűen be kell karikázni a felsorolt események közül, mi az, ami az elmúlt időszakban megtörtént a tesztelt személlyel. A 43 különböző esemény különböző pontokat ér az okozott stressz nagyságának függvényében. Lehet ez családi vagy munkahelyi eredetű, például betegség a családban, munkahely elvesztése vagy épp egy terhesség.

Az élet különböző területeiről eredő stresszeink összeadódnak, és együttesen fejtik ki hatásukat. Az említett stressz teszt egy összegként mutatja meg, hol is áll az ember azon a stressz skálán, melynek a maximum pontja már komoly orvosi beavatkozást is igényel.

A legtöbb pontot érő esemény a házastárs halála (100pont) és szintén előre van sorolva minden közeli hozzátartozó elvesztése is (63pont). Ha azt tekintjük, hogy 300 pontnál már komolyan fennáll a stressz betegség lehetősége, látszik, hogy ilyen helyzetben mennyire sebezhetővé válunk. Nem véletlen a régi idők 1 éves gyászperiódusa, ennyi idő kell a szervezetnek, hogy kiheverje a hozzátartozó halálát, mellesleg a teszt is egyéves periódust vizsgál.

Sajnos nagyon kicsi a munkahelyi környezet érzékenysége a válság idején, legjobb esetben is csupán néhány hónap teljesítményromlást tolerál, tisztelet a kivételnek. Ez azt jelenti, gyorsítani kellene a gyászra szánt, a halált feldolgozó időszakot. Gyorsítani, de nem elfojtani! Az, hogy kívülről valaki erős, még növeli is annak kockázatát, hogy környezete nem veszi figyelembe a történteket, és emberünket a „szokásos” szinten terheli. Sokan a munkába menekülnek a gyász elől, bizony ennek is komoly egészségügyi kockázata van. Be kell látni, hogy a gyásznak meg kell adni idejét és módját, pszichiáter, pszichológus szakemberek segítségével pedig gyorsítható a feldolgozás.


Pézsa Noémi
Tréner- tanácsadó
Dale Carnegie Magyarország


Noémi 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, pénzügy és külgazdaság szakon. 1993 és 2007 között az Unilever Magyarország Kft-nél dolgozott pénzügyi, logisztikai és beszerzési területeken. 2007-től az Emerson Co. Közép-Kelet Európai Beszerzési és Logisztikai szervezetében dolgozott logisztikai program managerként, valamint a .Philip Moris Magyarország Kft-nél beszerzési vezetőként.

Noémi a Dale Carnegie kommunikációs és prezentációs mesterkurzusainak trénere.
Beszélt nyelvek: angol, német.

2011. szeptember 28., szerda

ÁLLÁSKERESÉS STRESSZMENTESEN

Szeptember végén zajlik az egyik híres álláshirdető portál virtuális állásbörzéje. Ennek kapcsán jutottak eszembe ismerőseim, akik épp az álláskeresés útját járják.

Ahány ember, annyiféleképp éli meg ezt az időszakot, de van egy közös elem: hosszabb-rövidebb ideig mindenkire rátör a pánik, mi lesz velem, ha nem tudok addig elhelyezkedni, ameddig a tartalékaim kitartanak? Az álláskeresés sikere nagyon is függ attól, mennyire tudunk úrrá lenni ezen a típusú stresszen, mert a stressz ilyenkor blokkolja a normális működést.
Sok évvel ezelőtt részt vettem egy outplacement programban, aminek tartalmából azóta is sokat profitálok, és ajánlom figyelmébe a következő gondolatot mindenkinek, aki hasonló helyzetbe kerül: amikor állást keres az ember, akkor ez a fő foglalkozása: ÁLLÁSKERESŐ. Ugyanolyan energiával, kitartással és körültekintéssel szükséges végezni, mint amikor a munkánkat végezzük. Félelmeinket félretéve, bízva a keresés sikerében, ki kell tűzni a célt, és mindent elkövetni a cél érdekében.  Ez a munkálkodás már önmagában is csökkenti a stresszt, mert nem  érezzük tehetetlennek magunkat.

„A siker kiindulópontja egy égő vágy valamely határozott cél eléréséhez„ - Napoleon Hill

Egy állásinterjú első néhány másodpercében kialakul a pályázóról az  első benyomás, világos, hogy egy szorongó, reszkető hangú, bizonytalan fellépéssel nem jutunk messzire.
Minden egyes beszélgetést - az első kézfogástól kezdődően- át kell hogy süssön az önbizalom, a szimpátia, a világos megfogalmazások, a pozitív kisugárzás. Viccesnek tűnik, de nagyon hasznos a tükör előtt, vagy baráttal, barátnővel gyakorolni!

Ha megvan a megfelelő szakmai háttér, ezek azok az elemek, melyek a sikert meg fogják hozni az álláskeresés során is ugyanúgy, mint a későbbiekben majd a munkahelyen.
Pézsa Noémi

Tréner- tanácsadó
Dale Carnegie Magyarország


Noémi 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, pénzügy és külgazdaság szakon. 1993 és 2007 között az Unilever Magyarország Kft-nél dolgozott pénzügyi, logisztikai és beszerzési területeken. 2007-től az Emerson Co. Közép-Kelet Európai Beszerzési és Logisztikai szervezetében dolgozott logisztikai program managerként, valamint a .Philip Moris Magyarország Kft-nél beszerzési vezetőként.

Noémi a Dale Carnegie kommunikációs és prezentációs mesterkurzusainak trénere.
Beszélt nyelvek: angol, német.

2011. szeptember 23., péntek

5 rossz szokás, mely fékezi előrejutásunkat

Egy New York Times felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók 97 %-a számolt be arról, hogy vannak olyan személyes tulajdonságaik, amelyek gátolják őket a maximális teljesítményük elérésében. Ezért „cserébe” a fizetésemelésüket illetve előmenetelüket kockáztatják.


Egy konkrét példán keresztül is bemutatják a helyzetet: egy vezető beosztásban lévő kollégáról azt mondja a főnöke, hogy egyszerre briliáns a munkájában, ugyanakkor egy zsarnok is egy személyben. Ezért a vállalat felső vezetése nem számol vele, mint potenciálos „előléptetettel”, hiszen ez a vezetői attitűd tönkre tehetné a céget, szerintük.

A fenti példa kihangsúlyozza a felmérés másik fő megállapítását, mi szerint a vezetők nagy többsége borúlátó a kollégák változását illetően, nem hisznek benne, hogy le tudnák vetkőzni rossz szokásaikat. Tapasztalataik szerint, csupán 10-20 % képes mélyreható és maradandó változtatásokat elérni a rossz beidegződések, gátló tényezők tekintetében.

Nézzük, mely tulajdonságok végeztek az „előkelő” első öt helyen:

  1. Megbízhatatlanság
  2. „Nem az én dolgom”
  3. Halogatás
  4. Idegenkedés az újtól
  5. Negatív hozzáállás

Egyéb karrier-gátló szokások, amelyek nem fértek fel a TOP 5 ranglistára, de sokan említették: tiszteletlenség, rövidtávú gondolkodásmód, önzőség, passzív erőszakosság, kockázat kerülés.

Felmerül a kérdés, valóban sikeresek lehetünk a rossz szokásaink megváltoztatása nélkül? Nos, a megkérdezett vezetők egybehangzó véleménye szerint NEM. Sőt, közel a felsővezetők fele azt állította, ezeknek a feltűnő rossz szokásoknak a megváltoztatása 3-szor fontosabb, mint a szakmai készségek fejlesztése!

„Dicsérj meg minden fejlődést még a legkisebbet is. Elismerésed legyen szívélyes, s ne fukarkodj a dicsérettel!” - Dale Carnegie


Nagy György

Vezető tanácsadó - Tréner
Dale Carnegie Magyarország

György diplomáját a Szolnoki Főiskolán Közgazdász szakon szerzi. Tanulmányai befejeztével 15 évet dolgozik a szállodaiparban, ahol karrierje a ranglétra aljáról egészen szállodavezetői pozícióig emelkedik. Munkája során az értékesítés és különböző területek irányítása volt a feladata. Az elmúlt években egy pénzügyi tanácsadó és oktató cégnél előadás szervező és oktatóként tevékenykedik.

György a Dale Carnegie értékesítési és prezentációs mesterkurzusainak a trénere. Beszélt nyelvek: angol, német, olasz, francia.,